Egyre nyilvánvalóbbnak tűnt mit akarok kezdeni a jövőmmel. De vajon anyu mit szól hozzá? A következő csatám bevallani mindenkinek mit akarok, és talán csak egyetlen ember örülne ha megtudná a gondolataim. De talán még az se biztos.
Amikor újra a falu határain voltunk a nap már gyengén sütötte fehér bőrömet, mikor beléptünk az ajtón megcsapott a hideg és három méregető tekintettel találtuk szembe magunkat.
Volt köztük egy ráncos aki aggodalmas képet vágott és szigorú akart lenni -nagypapa-, egy félig huncut mosolyú de a másik fele mérgességből állt -Cathy- és egy megdöbbent talán meg is alázott arc, Dennis...
-Sziasztok. -köszöntem nekik és lehajtottam a fejem Niall kezét fogtam és eszem ágában sem volt elengedni csak mert Dennis legszívesebben felégette volna tekintetével a mellettem álló fiút- Mit csináltok?
-Itt lakok. -felelte a nagypapám- Anyád hívott és nem tudtam mit mondani csak hogy hívjon holnap vagyis ma, ma se tudtam ezért elmondtam neki, hogy elmentél a szőkeséggel valahova.
Azzal kiment és magunkra maradtunk. Cathy kezdte:
-Vártalak és volt némi kínos társaságom. -suttogta Denre mutatva, bement a szobánkba és az ablaküvegén keresztül végig kukkolta mi jön ezután.
-Azért szólhattál volna. -mondta Den, ridegen és távolságtartóan.
-Miről? -kérdeztem ártatlanul, hiszen nem tudhattam mire céloz
-Hogy időközben már régóta együtt vagytok, rajtam meg röhögsz a markodba. "Haha ez a Den mekkora egy lúzer. Szerelmet vallott nekem én meg közben az exemmel vagyok" -próbálta utánozni a lányos hangom amire bedühödtem.
-Ez nem igaz! -üvöltöttem rá- Egy napja vagyunk újra együtt.
-Aztán minek? Úgyis szakítani fogtok. Ha egyszer megtette mi hátráltatja meg attól, hogy újra ki nem hajítana, nézz már rá! Egy nyálas pop énekes aki azt se tudja mi az a szerelem. Csak kellék vagy neki fogd már fel!
Legördült egy könnycsepp a szememből. A tökéletes napom gondolata pedig azzal a mozdulattal eltűnt.
-Dennis... -nyögtem ki könnyes szemekkel.
-De így lesz! -kiáltott rám- Nem érsz neki semmit, érted SEMMIT!
A barátságunk hálóját most vágta ketté, Niall megakart indulni a hang hallatára de leállítottam maradt sziklaszilárdan a tükör mellett, bennem pedig felforrtak az indulatok. Nem akartam gyenge lenni, kimutatkozott az évek alatt megerősödött énem:
-Nem tudsz te semmit a szerelemről. Őt okolod mert te szerencsétlen vagy, és nem tudsz találni magadnak valakit, volt esélyed de te annyira büszke vagy hogy.....
-Mert téged szerettelek. -szakított félbe- De sose vetted észre mennyire jobb voltam nála.
-Ne szakíts félbe nem fejeztem be amit mondtam.
-Nem érdekel. -sétált kifelé én azonban nem hagytam annyiban
Utána futottam és ráüvöltöttem pedig már nem bírták jól a hangszálaim. De mire elkezdtem volna szembe fordult velem és csak pár centire voltunk egymástól.
-Nem érdekel mit akarsz hazudni, mert csak azt teszed, hazudsz mindenkinek és magadnak. Nem tudom, hogyan lehettünk barátok, annyira mocskos és szánalmas vagy. Tudod mit? Dögölj meg a pasiddal együtt, de hozzám többé ne szólj, ne keress.
Ez fájt. De letagadtam.
-Fulladj meg a magányba!! -visítottam könnyel teli szemmel, teljesen berekedtem és nem volt szó ami a gyűlöletemet kifejezte volta, ezért a lehető legegyszerűbb módon fejeztem ki: levágtam neki egy pofont- Megérdemled te szemét!
Kellett neki egy kis idő míg felfogta.
-Elvette a szerelem az eszed. -jött kiegyenesedve felém és most nem önmaga ura volt az ökle már emelkedett de nem féltem, nem bánthat.
Biztos voltam benne ezért még jobban fokoztam, olajat öntöttem a tűzre:
-Magányosan fogsz meghalni, a tested ott fog rothadni egy ágyon. De senkit sem fog érdekelni, míg én boldog leszek azzal aki szeret engem.
Nem kellett több már jött is az ökle de elugrottam, azonban nem néztem hátra és szőnyegben elbotlottam, a fejemet és a hátamat pedig bevertem a dohányzóasztal sarkába. Egy pillanatra kiesett minden, a következő Dennis felüvöltése.
Kinyitottam a szemem és Dennis összeroskadva állt a hasát fogva,de gyorsan felpattant és Niall felé sietett. Valamit mondott angolul és Den csak ennyit válaszolt
-Na gyere angol szívtipró. -röhögött és míg jól szórakozott magán az ajkaira is rákerült Niall ujjlenyomata. Míg a volt legjobb fiúbarátom a tükörbe nézte a sérüléseit Niall leguggolt hozzám és szólt Cathynek.
-Sajnálom. -mondta.
-Vigyázz! -mutattam Den felé de az már elkapta, gyorsan felálltam -már amennyire gyorsan tudtam a sebeim miatt- Cathy is végre kijött, eltűnt a fürdőbe és mire a két fiú közé kerültem eltalálta egy ököl a bordáim de közéjük törtem.
-ÁLLJ! -szóltam közbe amire felfigyeltek- Ne egymást püföljétek. Kérlek, Dennis menj innét. Ma már megcsináltad a fesztivált.
El is ment mi pedig ketten maradtunk. Cathy hozott nedves törülközőt amit a hátamra akart teríteni. Elvettem onnét mert csak még rosszabbnak éreztem.
-Mi történt a szemeddel? -kérdeztem a helyét megtapintva, azonnal ráhelyeztem a hideg anyagot felszisszent de aztán megszokta.
-Miután hátraestél, kijöttem Cathytől mert mondta, hogy ne avatkozzak be de aztán miután elestél nem tudott feltartani. Dennis eltalálta a szemem én meg a hasát és a száját.
Hozzábújtam ő pedig a hátam ölelte, feljajdultam hiszen nagyon fájt már az egész gerincem és a bordáim is.
-Nagyon fáj a hátad? -kérdezte aggodalmasan
-Nagyon fáj a hátad? -kérdezte aggodalmasan
-Csak kicsit. -lágyan a gerincemre helyezte tenyerét de azonnal felszisszentem. Elhúzott a faltól és felhúzta a felsőm.
-Egy asztal képes ilyenre? Az egész bőröd már lila és néhol véres. Azt hiszem rosszul leszek.
-Valahogy éreztem... Visszamászott elém és a homlokomat sajátjához tapasztotta. Imádtam ezt, arcát cirógattam mindent eltudtam felejteni ha a szemébe néztem.
-Szemeddel mi a helyzet? Sajnálom az egészet.
-Mégis mit? Nem a te hibád. Begyógyul ha kapok rá gyógypuszit.
Vigyorgott a kis pimasz feje ezért kiegyenesítettem a hátam és megpusziltam a sebét.
-Most már jobb?
-Tökéletes. Hallod én ezt a Dennis gyereket most úgy megverném. Mit képzel ez magáról, kinek hiszi magát? A szemben lévő házban lakik? Szerzek neki egy kis örömöt.
Azzal elindult én pedig Cathyt kértem, hogy siessen utána.
-Ne menj már el! Magadnak csinálod a balhét!... -hallottam a barátnőm hangját.
Nagy nehezen és szó szerint visszaráncigálta. Leült mellém és hárman leültünk beszélni mi lehetett ez, mi történt míg távol voltunk.
-Den átjött délután, hogy nem megyünk-e át grillezni. Letöltött egy szerelmes filmet, hogy megnézzétek és belé habarodj de mikor közöltem vele mindent az udvaron belerúgott a rózsabokorba és azt mondta, hogy ez Niall hibája minden az övé és holnap mikor felkel átjön és addig a nappaliban fog ülni míg haza nem jössz.
-Megtette.
-Meg. Már ott kukkolt mikor jössz meg ilyenek. Mikor kimentem vécére a cuccaidba is kutakodott.
-De hülye.
-Vagy csak szerelmes.
Nem éreztem jól magam, a sebeim már csak hab volt a tortára. A képzeletbeli tűk az összes belső szervemet szurkálták. A nagypapámat is bekellet avatni, a többiek elpusztítottak a vacsorát én pedig csak összekutyultam.
-Den átjött délután, hogy nem megyünk-e át grillezni. Letöltött egy szerelmes filmet, hogy megnézzétek és belé habarodj de mikor közöltem vele mindent az udvaron belerúgott a rózsabokorba és azt mondta, hogy ez Niall hibája minden az övé és holnap mikor felkel átjön és addig a nappaliban fog ülni míg haza nem jössz.
-Megtette.
-Meg. Már ott kukkolt mikor jössz meg ilyenek. Mikor kimentem vécére a cuccaidba is kutakodott.
-De hülye.
-Vagy csak szerelmes.
Nem éreztem jól magam, a sebeim már csak hab volt a tortára. A képzeletbeli tűk az összes belső szervemet szurkálták. A nagypapámat is bekellet avatni, a többiek elpusztítottak a vacsorát én pedig csak összekutyultam.
Este kimentünk a tóhoz sétálni, Niall felvett egy napszemüveget a szeme miatt én pedig egy jóval kényelmesebb felsőt. Mellébújtam és mosolyogtam hiszen boldog voltam, de belül....valami nagyon szúrt. Az igazság, vagy a titok amit már sikeresen eldöntöttem. Vagy sikertelenül.
-Mondanom kell valamit. -kezdtem neki
-Bántott az a mocsok?
-Nem, dehogyis! Csak döntöttem, tudod hova akarok költözni szeptemberbe.
-Jó vagy rossz?
-Nem tudom döntsd el te, de a választásom sziklaszilárd.
-Nem hangzik valami jól.
-....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése