45. fejezet - Dr. Erin...

Végül mégis meghoztam az új részt annak ellenére hogy visszajelzéseket nem kapok, tényleg kezdem úgy érezni, hogy magamnak írom. Légy szíves írjatok véleményt, BÁRMILYEN jellegű lehet. Köszönöm :)

Másnap reggel sötét volt az egész szobában. Halk dúdolásra ébredtem fel fokozatosan. A bal kezem Niall hasát fogta közre míg a jobb a kezét szorította őt. A fejem a mellkasán hevert. Apró fejrázásokkal kiráztam a szőkés vöröses tincseimet a szememből majd immár kézzel elhelyeztem őket a helyükön és felé fordultam.
Ekkor abba hagyta a halk ébresztőt és elmosolyodott. Magához vont és jó reggelt kívánt.
A romantikus pillanatot ezúttal senki sem zavarta meg, ő maga tette amin azonnal nevetésben törtem ki:
-Oké én már fél órája ébren vagyok, menjünk reggelizni.
Elnevettem magamat és Niall szürke pulóveréért nyúltam. A ház csendes volt. Míg leértünk sikeresen felvettem és folyton azt szagoltam. Imádom az illatát. Csinált magának kávét a felkelés miatt én pedig forró csokoládét. A nappaliban lévő kanapéra letelepedve kényelmesen elfogyasztottuk egymásnak dőlve. Belülről felmelegedtem ami felébresztett érdekes módon. Betettük a mosogatóba a két mintás bögrét és neki álltunk reggelizni:
A hűtő fele az asztalon hevert. A sonkát szív alakúra vagdostam, a sajtot pedig karácsonyfára amíg pirult a kenyér. Gyorsan rákentük a margarint amint elkészült ráolvadás céljából, a különböző dekorációimmal díszítve valamint egy jó sőt két adagnyi salátát.  A végén visszapakoltuk azt ami megmaradt, ő pedig elmosogatott amíg zuhanyoztam. Egy cicanadrágot vettem hozzávaló hatalmas kötött pulóverrel.
Rendet tettem az ágyon ahol behemperegtem a plüss és párna csapat közé. Kezembe vettem a laptopját és bekapcsoltam. A háttéren elmosolyodtam és a jobb mutató ujjammal végig simítottam a szerelmem arcát. Az interneten olvastam egy blogot amit egy skót lány ír. Nem rég találtam rá, önmagáról írja, mi lenne ha a szerelme Ottawában élne. A közepénél berregett a telefonom majd két madárcsicsergést is kiadott. Kezembe vettem és olvasni kezdtem ,,Nem kérem hogy válassz, de kérlek hallgass végig C."
Visszatettem a helyére és felléptem videochatre. Cathy-t megnyitottam és elindítottam a hívást. Elfogadta és megjelent fekete fehér képen összefogott hajjal a legjobb barátnőm. Kicsit változtattam a hajviseletemen amikor megláttam magamat. Intettem neki.
-Mi történt? -kérdeztem tétován
-Dennis. -felelte könnyes szemmel a kamerába nézve- Enyhén lepattintott.
-Mondd el mi történt. Ismerem őt. Elmagyarázom mi a személyéből.
-Lementem hozzá tegnap mert már régóta beszéltük hogy találkozunk. Amúgy sem akartam osztálytalálkozóra menni. Kisétáltunk délután a tóra, minden olyan szép volt és csöndes. Talán túl szép, túl jó. -elkezdett a kezeivel babrálni, ismertem ezt a tevékenységét.
-Mivel bántott meg?
-Pár hete, vagyis inkább kettő már többek voltak mint barátok. Többször találkoztunk amikor itt tanult és hétvégén is. Már úgy voltam vele hamarosan összejövünk. Aha hát ez csak az én világom. Lementünk a partra mire közölte velem, hogy tök jó fej vagyok és a többi kamu hülyeség meg tényleg jókat dumáltunk és barátnak is tök jó vagyok meg minden és szeretne ennél többet mert tetszem neki de még se lehet.
-Miért?
-Mert hogy, nagy a távolság és neki most a sulira kell koncentrálni meg ilyenkor még úgy se lehetne komoly szerelemre találni a szívemet meg nem akarja összetörni, de ezek után hogy végre kibökte nekem már inkább barátok se legyünk mert az már nem lenne az és mindent hadobált csak hogy lekoptasson. Pedig nem nyomultam, sose nyomultam srácra! Miért tette ezt? -kérdezte a kamerába nézve majd elfordította jobbra a fejét és letakarta kezével.

Az ajtó megreccsent és Niall belépett rajta, gyorsan intettem neki hogy lépjen ki azonnal a kamera látó teréből és velem szemben foglaljon helyet. Nem akartam még szomorúbban látni őt mert még jobban összetörne ha látná nekem mennyire bejött most az élet.
-Beszéljek vele? Szavadba sem kerül, amúgy is legutoljára személyesen beszéltem vele.
Felnézett az laptopra azon belül szerintem az arcomra és gondolkozott.
-Ha azt mondanám igen és írnál neki...
-Felhívnám hogy most takarodjon fel mert beszélni akarok vele.
-Várj! Szóval akkor tényleg egy lekaparhatatlan suttyónak tűnnék a szemébe. De ha meg nem, soha nem tudom meg miért csinálta. Szeretem azt az idiótát. -újra felvette az előbbi elhelyezkedését.
Niallra néztem aki időközben átnyújtotta a telefonját megnyitva egy jegyzetet ezzel a szöveggel "Túl sok dráma! Tegnap Holly ma Cathy.. Ki a következő páciens Dr. Erin!?"
Írtam egy mosolygós fejet és hirtelen megvillant a fejembe a képzeletbeli lámpa.
-Hé! Dr. Erin kezelésbe vesz csak figyelj.
Akkor pedig kiáradt belőlem minden közös élmény amit az életben nem lehet elfelejteni. Jobbat nem tudtam volna csinálni. Csak nálam válik be ha lefekszem az ágyamra egy puha meleg pokróccal és egyedül ki sírom magam. Nekem nem kell társaság ha összetört szívű vagyok. Persze mindig jobb kedvre derültem ha átjött Cathy, el is mennék hozzá ha még otthon lennék. De most csak ennyit tehettem és hogy írok Dennisnek, ha ő nem is akar vele beszélni engem nagyon is érdekel mi történt. Valamint küldök neki két tábla csokit a kedvenc fajtájából. Nem erre kéne elköltenem az Írországra kapott pénzemet de most ez is megteszi. Engem is megüt a boldogtalansága. Néha kérdezett felőlem is a nagy nosztalgiázás közben de mindig elintéztem egy jól vagyok vagy semmi válasszal. Nagyon szívesen kiönteném a lelkemet neki mi történt velem de az neki miért lenne jobb? Ha elmondanám neki mekkora marha vagyok mert azt hittem a barátom exe újra érdeklődik a szerelmem iránt mire én feldramatizáltam de végül minden jól alakult és újra a fellegekben vagyok miért lenne neki jobb? Csak arra gondolna hogy nekem mennyire jó az életem míg az övé most ment valószínüleg csődbe. Mert ilyenkor az embert hasonló gondolatok furdalják.
-...végezetül pedig még egy utolsó kúra lesz a Dr. Erin - vigyünk boldogságot az életünkbe csoporttal. De nem most, majd hamarosan meg tudod. -a gyomrom megkordult mire kitágultak a szemeim mert olyasmi hang hangzott mintha nem éppen a hasamból jött volna.
Niall megdobott egy csomag gumicukorral ami pont az ölembe esett. Észre se vettem mikor ment ki se hogy van mellette még egy csomag müzli is abból eszeget. Belemarkoltam az ajándékomba és megettem.
-Mi az? Mióta potyognak csomagok az öledbe? -figyel közelebbről Cathy
-Ja ez? Haribo! Gumicukor, a kedvencem. Annyira jó hogy megtudom enni és nem ragad végig a fogamon mintha egy lufit zabáltam volna fel. Akkora boldogságot nyúlt hogy újra ehetek mindent, de tényleg!! Te is tudod hogy az ebéd mindenre megoldás.
-Igen tudom! -nevette el magát- Különben még jó lenne rám néhány nadrágom.
-Ne, kérlek ne kezdd hogy kövér vagy mert akkor megdobállak ezzel a zölddel itt!
-Csak vicceltem! -nevetett és maga elé vette azért védekezésképp az egyik sötétkék párnáját
-Azért mondom! Legyél boldog. Mit számít ha nem vele vagy szilveszterkor? Csak plusz pénzed marad amiből vehetsz KFC-s kaját! Vagy amilyet akarsz. Aaaah azok a csirkék! Megtudnék belőle enni egy tonnát! Oké ez hanyagolni kéne, kimutatkozott belőlem a szörny.
-Ebéd rendelve, éhen halok. -mondta Niall és máris tárcsázni kezdett a telefonján
Cathy is felfele fordítota a fejét a hasát szorítva. Nem sokára Niall is bejött a képbe és mintha mégis örült volna Cathy. Örült az én boldogságomnak? Cseppet sem szomorodott el és a délután is nagyon jól telt. Közben persze tartottuk szünetet, mint az evés -amit persze sose lehet kihagyni- de mikor Niall lement hogy átvegye a rendelt gyors kajákat komolyan hozzám fordult, mintha épp üzletet kötnénk.
-Annyira jó hogy ilyen boldog vagy még ha néha hullám völgyeid is vannak! Nagyon hiányzol és már gyűjtögetek hogy eltudjak menni valamikor nyáron Londonba! Jó lenne újra ott lenni, régebben csak két hetet voltam de nagyon jó volt.
-A Móriczon vagy a Déli pályaudvaron gyűjtögetsz? -vettem poénra de megértettem a lényeget és vissza mosolyogtam- Hazafogok menni! Tavasszal valamikor biztosan és nyáron is, addigra te is találsz valakit aki versenyevő és nem hiperaktív és nem talál ki mindenféle baromságot mert leakar koppintani. Bocsi de muszáj volt kimondanom.
-Nem semmi gond teljesen így van. Hülye voltam mert szerettem. Tényleg megbántam.
-Minden oké lesz azért? Ne szálljak fel az első gépre? Nem akarsz egy híd alatt aludni?
-Meg vagy bolondulva? Bokáig érő hó van és tundra éghajlat! Ha vasvillával szurkálnának se mennék ki ebből a meleg házból.
-Oké még a régi vagy, örülök!
Ekkor tért vissza Niall is a szobába magával hozva egy pizzát és két stirps deluxe dobozt. Mikor Cathy meglátta ezeket kilépett mert tanulni "kell" de tudtam nagyon jól, hogy imádja a KFC-s csirkéket. Mindkét dobozt elpusztítottuk, a pizzának a felét levittük a maradék fent maradt az esti filmnézésre. Lefürödve neki álltunk közbe a maradékot tovább eszegetve mígnem valamikor elaludtunk.
Madárcsicsergés. Kipattantak a szemeim mikor másodszorra hallottam. Elfelejtettem kikapcsolni a telefonom amire két üzenet érkezett. Egy óra lesz pár perc múlva, ki ír nekem ilyenkor?