12. fejezet - A múlt sérelmei

-Hozzátok? Oké. De ugye nincs otthon senki? Mert nem tudom hogy mutatkozzak be a szüleidnek. És ha utálnak? Honnan tudod?Na jól van akkor háromkor a házatok előtt vagyok. Szia. Szeretlek.-tettem le a telefont. Eljött ez a nap is. Hamarosan egy hete együtt vagyunk Niallel, ezért szeretne otthon bemutatni. Tehát álljunk neki és írjunk egy afféle ódát, vagy beszédet arról milyen megfelelő és tökéletes ember lennék a kisebbik gyermekük számára.
A lehető legnormálisabb ruhámat vettem fel amibe nem lehet belekötni. Gondolom szülőknek a garbó trapéznadrággal és gumicsizmával felelne meg, de abba nem kényszeríteném magam bele még a jó benyomás keltéséért se. Fél három után 10 perccel elindultam egy térdfarmerba, és egy fehér rövid ujjú ingbe amin fekete öv volt.. Ezen a szürke pulcsim. Öt perccel három előtt odaértem. Niall nyitott ajtót és megnyugtatott, hogy csak az anyukája van otthon. Tényleg megnyugodtam valamennyire. Udvariasan köszöntem és sokat mosolyogtam. Az anyukája nagyon aranyos. Szőke rövid haja van.  Hasonlít rá a fia, csak magasságban nem, olyan magas mint én. Amikor először hívtam asszonyomnak nagyon kiakadt, és felajánlottam hogy csak Maurának hívjam. Tényleg nagyon kedves és mindenben támogatja a fiát. Mondta hogy ha bejutna az X faktorba nem a telefonálásra menne el a pénz a készülékről hanem mert folyton küldené az smst. Könnyen megtaláltuk a hangulatot, de mennie kellett vásárolni ezért magunkra maradtunk.
Szóba jöttek ismét a múltbeli dolgok. Az ex barát és barátnők terítékre kerültek. Előttem egy igazi barátnője volt, a lány neve Holly. Megmutatta fényképen ki is ő és mesélt a kapcsolatukról a vége a távolság lett mert más országban laknak. Már túl lépett rajta, ahogy láttam de legbelül fájhatott neki. Elsőre szép lánynak tűnt, boldognak és mosolygósnak. Meg is mondtam neki, amire helyeselt hogy igaz. Továbbá szóba jöttek még a rokonok, mindenkijük Írországban lakik csak ők jöttek el, hogy megismerjék Londont, és ami egyenlőre titok, Niall jelentkezni fog a következő x-faktorba. Leteszi az érettségit és elindul. De eléggé nehéz volt rábeszélni erre, vagy nem is, hanem nem akart ott hagyni mindent egy olyan dolog miatt ami nem biztos. Én is támogatom, mert hallottam énekelni és gitározni is. Tehetség szorult belé nem is kevés. Mesélt a családjáról, a bátyjáról, apukájáról és anyukájáról. Aztán terítékre kerültem én is. Nem akartam sokáig mondani az idáig tartó gyakran szánalmas életemet, főleg mert épp ezt akartam valamennyire elfelejteni. Meséltem a régebbi családunkról, a mostani állapotról, a húgomról és az 'exemről' akinél meg kellett állni. Nem akartam róla beszélni. Az életem azon részét inkább fogtam volna és lehúztam volna a bermuda háromszögön. De ő is elmondta a nagy történetet. Az enyém ennél rövidebb volt, és furcsább.
-Befejezeződőtt a hetedik és mindig a nagymamámhoz megyek nyaralni júliusba. Az egyik unokatesóm is ott volt aki ott lakik abban a faluban ezért elmentünk a találkozó helyükre. Ott összebarátkozunk majd másnap is kimentünk és összejöttem a sráccal. Aha ez így volt, az én szemembe. A srác szemébe mindez annyi volt, hogy jéééé ismeretlen új lány, hát legyünk túl az ex barátnőn. Két napig együtt voltunk aztán elutaztak, és onnantól megszakadt a kapcsolat. Később tudtam meg mindezt, és azt is hogy rá egy hónappal összejött az előző barátnőjével.
-Az úgy aranyos. De velem ilyen nem lesz, mármint velünk. Ígérem.
Ezzel magához húzott hirtelenségből pedig hátra dőltünk az ágyára. Néma csend volt, de mégis tombolt a szív és az érzelmek. Nem szorítottuk egymást de mégis éreztettük másikkal mennyire fontos. Ezt néhány csók is követte. Valami már az eldőlés óta nyomta a hátam, de most bele is állt. Kihúztam a helyéről és egy ír plüssmanónak a csizmája volt. Elmosolyodtam majd odaadtam Niallnak, hogy kezdjen vele valami. Alaposan megnézte, elgondolkozott végül rátette az apró fehér szegecses táskámra amit hoztam. Leszidtam magam belül, hogy eszébe juttattam a honvágyát, és mert szegény ír manót össze trancsiroztam a hátammal.
-Bocsi a manóért, nem akartam eszedbe juttatni, annyira egy...marha vagyok.
-Ja nem, semmi gond. Más jutott az eszembe csak nem tudtam miképp elmondani.
Elmosolygott ezért engem egyre jobban csak érdekelt, milyen gondolatot váltott ki belőle a vigyorgó zöld plüss.
-Mire gondoltál?
-Mit szólnál ahhoz, ha olyat mondanék neked, vagy kérdeznék, hogy jönnél-e velem Írországba ha haza megyünk majd?
-Nagyon szeretnék. De anyu nem engedne el, és mikor?
-Két hét múlva mennénk három hétre és szeretném ha jönnél. Persze tudom, hogy a szüleid még nem tudnak rólam és hogy most jöttetek ide de örülnék neki. Anyu tanácsolta.
Mentem én volna nagyon szívesen. Csak tényleg... anyuék azt se tudják ki ő és az egy hetes barátommal nem engednek el Mullingarba. Gondolom az első mondata az lesz 'aha, visznek ki Albániába prostituáltnak'.
Az este többi részét tv nézéssel töltöttünk ahol adtak egy klasszikus angol filmet. Azelőtt még soha nem hallottam róla, ezért próbáltam figyelni, de Niall minden létező gondolatomat elvette. A film végülis nem volt rossz, sőt jó volt, ezért nem értettem hogy tudott elaludni, de azt hogy én hogy aludtam el aki egész végig azon agyalt hogy megértse?